Igen, és? Ez nem tőzsdézés. A magánnyugdíjpénztári vagyon átvételével, részvényvagyont is vett át a kormány, nem pedig spekulációs céllal vásárolt. A részvényesi osztalék a tulajdonban levő részvények után jár, némileg azt is mondhatnám ha kell, ha nem. Ebben semmi közvetlen tőzsdézés nincs. Ez olyan mondjunk valamit, csak hogy mondjunk valamit...

De ha egyszer Selmeczi Gabika aszonta, a szemét pénztárak eltőzsdézték a vagyont, akkor most hogy a rákban lehet, hogy nemhogy hozamot fizettek, de osztalékot is?

Mindegy, lerágott csont, de a válaszoddal pont megadtad, miért volt ordenáré nagy hazudozás és hangulatkeltési dömping a pénztárak ellen.

Lehet először néhány fogalmat kellene tisztázni...
Tehát, van mondjuk 10.000Ft-od. Ennek a felét, 5.000Ft-ot részvényekbe, a másik felét egyéb pénzpiaci eszközökbe (pl. államkötvényekbe) fekteted. Az utóbbi most számunkra nem érdekes, a részvény oldalát nézzük a dolognak. Vásárolsz belőle 5 különböző cég részvényét, egyenként 1.000Ft értékben. Mindegyikért kapsz 10db részvényt, tehát mindegyik cég részvényét 100Ft/db áron vetted meg. Ez persze így nem túl realisztikus, de a példa kedvéért fogadjuk el, hogy van ilyen is előfordulhat. Ezt hívjuk a te portfóliódnak.
Aztán a cégek különböző eredményességgel működnek a saját szektorukban, a piaci és a gazdasági környezettől függően, na meg persze a menedzsment eredményes munkájától függően. Egy bizonyos idő múlva, mondjuk 1 év után, az "A" részvénytársaság nem volt túlzottan sikeres az elmúlt üzleti évben, részvényeinek ára értéke 80Ft-ra esett, "B" társaság elég szépen működött, a részvényei 110Ft-ot érnek, sőt a profitból részvényenként 3Ft osztalékot is fizetnek. "C" cég teljesen rosszul működött és 58Ft-ra esett a papírok ára, "D" társaság egy új fejlesztéssel piacvezető lett, 135Ft-ra nőtt a részvényenkénti értéke, de osztalékot most nem fizet a magas profit ellenére sem, mert mindent visszaforgat a további fejlesztésekre. Az "E" társaság csődközelben tengődik, 20Ft-ot érnek a parketten a papírjaik. Továbbá az esetleges veszteségeink minimalizálása érdekében eldöntöttük, hogyha egy papír ára a beszerzési árhoz képest 30%-ot esik, akkor automatikusan likvidáljuk azt a csomagot, ugyan realizálva egy jókora pénzügyi veszteséget, de megvédve magunkat (vagy a befektetőinket akik ránk bízták a pénzüket)a további esetleges veszteségektől. Az év végén számot vetünk, hogy hol tartunk, számoljunk:
"A" cég: tartjuk a papírjainkat, de van 200Ft nem realizált veszteségünk, tehát pillanatnyilag 800Ft-ot ér az 1.000Ft-os befektetésünk.
"B" cég: 10% árfolyamnyereségünk van, vagyis 1.100Ft-ot ér a pakkunk, sőt még kapunk 10x3Ft=30Ft osztalékot is.
"C" cég: ugyan 58Ft-ot érnek a piacon a papírok, de a 30%-os limit miatt automatikusan kiszórtuk őket 70Ft-nál, tehát 700Ft-unk maradt cash-ben ebből az 1.000Ft-ból.
"D" cég: jó befektetés volt, 35%-ot nyertünk rajta nem realizált haszonként, és bár tovább fejleszt, nem látjuk benne az ugyanilyen fejlődési dinamika lehetőségét a második évre, így eladjuk 133Ft-os áron, szép nyereséget realizálva.
"E" cég: hát ez mellényúlás volt, ilyen is van, de szerencsére a tőkevédő limitünk is segített, és ezt a csomagot is 70Ft/db áron dobtuk ki, és sajnálkozva nézzük azokat a felelőtlen tőzsdézőket akik a 20Ft-os áron beragadva ülnek, reménykedve, hogy talán egyszer még magára talál a cég, és talán pénzüknél lesznek újra, de legalább kicsit magasabb áron tudnak kiszállni, így is jókora, de a jelenleginél kisebb veszteséget realizálva.
Felelősen tőzsdéztünk-e? Igen, mert a befektetéskori legjobb tudásunk szerint potens és stabil vállalatokba fektettük a pénzünket, illetve a megbízóink pénzét. Tőkevédő limitet használtunk, hogy minimalizáljuk az esetleges tőkeveszteségeket, igaz erre a jó szándékon túl kötelezettségünk is van, mert mások pénzét vittük a pénzpiacra befektetni, erre szabály van. Igen, mert a biztos profitot realizáltuk, ahelyett, hogy felelőtlenül néztük volna, hogy a részvény ára esetleg visszaesik, és elmegy a szépen megszerzett profit. Persze tehettünk volna egy profitvédő limitet ennél a papírnál ("D") mondjuk 120Ft-ra, és akkor biztos profitunk is marad a tőke sértetlensége mellett, illetve az esetleges további emelkedésből származó extraprofitnak is lehetőséget hagyva. Azonban a gazdasági környezet változása, a szektorból érkező hírek, inkább a magasabb de realizált profit felé tolták a döntésünket. Igen, mert olyan cégbe is fektettünk, amely a részvényenkénti árfolyamnyereség mellett még osztalékot is fizetett. Az "E" cég, pedig... Hát ilyen a pénzpiac, rizikó mindig van, ezért lehet ugyan kritizálni, de ugyan ki látta előre a jövőt...?
Elővesszük a kockás papírt is, felhúzzuk a könyökvédőt, és felvéssük egy szépen kihegyezett grafitceruzával a számokat:
"A": -200Ft
"B": +130Ft (100+30)
"C": -300Ft
"D": +330Ft
"E": -300Ft
Saldo: -370Ft, vagyis a kezdő 5.000Ft-os tőkéből maradt 4.670Ft. Meg még működnünk is kellett ugye (szép iroda, business jármű, prezentáció), és 2% müködési költséget is levonunk a befizetett tőke alapján, ami 100Ft, vagyis összesen 4.570Ft-unk van, részben cash-ben realizálva, részben értékpapírokban nyilvántartva.
Eljön az éves beszámolónk ideje, összejön a közgyűlés, jönnek a büszke és reményteli befektetőink, és elmondjuk, hogy nagyon felelősen gazdálkodtunk, csak kicsit luxusoltunk ezért volt csak 2% a működési levonás, lehetett volna az több is, szóval mindenben jók voltunk és feddhetetlenek, de hát kérem szépen kicsit kevesebb pénzünk van mint előtte volt... Felelősen gazdálkodtunk? Igen! Eltőzsdéztük a pénz egy részét? Sajnos, ez is igen! Hmmm, mintha egy kis paradoxonnal állnánk szemben... Kezdődik is a morgolódás, de nyugtatunk: jövőre jobb lesz! Visszahozzuk a veszteséget, sőt! Ha adnak elég időt, itt csak nyerni lehet!
Ez valóban helytálló is lehet, de hát a jövőt az "E" cég esetében sem láthattuk előre, most miért lenne másképp, és az elszámolás pedig most van és nem 5-10-20 év múlva. Most vesztettünk közel 10%-ot, de jövőre nyerünk 10%-ot és ki is köszörültük a csorbát! Na, ettől nagyjából megnyugszanak a kedélyek. Pedig ez az állítás már csak alapvető matematikai összefüggések miatt sem igaz! "100 forintnak 50 a fele..." mondja a jól ismert nóta, és teljesen helyes is. Ha a piac 50%-ot esik, akkor 100Ft-unkből 50 lesz. Azonban ha utána mindjárt emelkedik is 50%-ot, bizony nem lesz megint 100Ft-unk, csak 75Ft... (100x0,5=50; 50x1,5=75). Vagyis 100%-os emelkedés kell a tőzsdén egy 50%-os veszteség nullszaldóssá válásához. Ez csak egy kis adalék, amire sok mindenki nem gondol.
Vagyis végül a kérdésedre a válasz: a hozamot a pénztárak fizetik, abban az esetben, ha a teljes befektetési portfóliójuk a tag belépése óta az elszámolás pillanatáig pozitív saldo-t mutat. Vagyis nem, mert ők nettó hozamot fizetnek, tehát ha a hozam egyáltalán pozitív, ami az esetek legnagyobb részében így volt, akkor abból még levonták a teljes tagi időszakra vonatkozó kumulált inflációt, és ha még mindig maradt, akkor csenget(ett) a postás.
Ha nem, és néhány százezren bizony így jártak, a hozam (ha volt egyáltalán!), nem érte el az infláció értékét sem, ami igen szégyenletes eredmény, mivel ha csak lekötöd a pénzed egy sima banki lekötésben, az is valamivel infláció felett hoz. Viszont ez már édeskevés lett volna azoknak akik nyugdíjba vonulásukkor azzal kellett volna szembesüljenek, hogy nemhogy befektetési nyereségük, de még a kötelezően a pénztárakra bízott pénzük sincs meg teljes egészében.
Tehát az eredetileg citált idézetben foglaltak, nem feltétlen jelentik azt, hogy egy pénztár jól működött, csak azt, hogy a sok papír között van olyan is amely jó vásár volt, mint esetünkben a "B" cég részvénye. De ettől még lehet az egész pénztár veszteséges...
Sikerült a fogalomzavart valamennyire oszlatni?